Az Európai Bizottság az idei év végére halasztotta el a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló végrehajtási rendelet alkalmazásának határidejét. A tagállami hatáskörben hagyott területek nemzeti szabályozásának előkészítését a megváltozott ütemezéshez igazodva folytatja az Innovációs és Technológiai Minisztérium – áll a minisztérium közleményében.
A Európai Bíróság mai döntésével megsemmisíti a Európai Bizottság azon korábbi rendelkezését, ami a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások bizonyos tevékenységeihez kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztette Magyarországon.
Hónapok óta konzultál az Európai Bizottság az európai minimálbérről, amit először sokan úgy értelmeztek, hogy egységes alapfizetést vezetne be a testület. Szerdán azonban ismét leszögezték, hogy erről szó sincs, legfeljebb az lehet a törekvés, hogy minden tagállamban legyen valamekkora minimálbér.
Az Európai Bizottság szerdától elérhetővé teszi negyedik, egyben utolsó pályázati felhívását az ingyenes WiFi4EU hozzáférési pontok kiépítésére fordítható uniós finanszírozásról - közölte az uniós bizottság kedden.
Eddig az volt a fő gondja a négy fukarként becézett uniós tagállamnak, hogy vissza nem térítendő támogatást is kellene adniuk a koronavírus-válság miatt bajba jutott országoknak a nagy EU-s helyreállítási alapból, de most már úgy tűnik, hogy nem ez a fő gondjuk, hanem az, hogy egyszerűen túl sok teher hárulna rájuk.
Legfeljebb 30 éves futamidejű kötvények közös kibocsátásával finanszírozná az Európai Unió a szerdán bejelentett, a koronavírus-válság hatásait enyhítő 750 milliárd eurós helyreállítási alapot – ezt Orbán Viktor kormányfő is elismerte a ma reggeli rádióinterjúban, de közben azt is bejelentette, hogy többek között a Soros György által javasolt, az EU által most már világosan elvetetett, lejárat nélküli kötvényről kérdezik meg az emberek véleményét a most induló újabb nemzeti konzultációban.
Történelmi jelentőségű az az uniós helyreállítási alap, amelyre ma tett javaslatot az Európai Bizottság, hiszen a német-francia terv alapján közös adósságkibocsátás felé mozdulna el az Európai Unió, és így a kötvénypiacról bevont forrásokból összesen 750 milliárd eurót javasol elosztani a testület a koronavírus-válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ma délután ismertette az alap és a vele párhuzamosan átdolgozott, 1100 milliárd eurós keretösszegű 2021-2027-es uniós költségvetés részleteit az Európai Parlament plenáris ülésén, majd utána a Bizottság külön sajtótájékoztatót tartott. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámoltunk a ma nyilvánosságra került terv összes fontos részletéről.
Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.
Az Európai Bizottság berkein belül igen nagy botrány történt, hiszen már hétfő délután nyíltan elmondta a mindenki által nagyon várt uniós koronavírusos helyreállítási alap részleteit az osztrák hírügynökségnek Martin Selmayr, a Bizottság bécsi képviseletvezetője, noha a végső részleteket csak két nappal később, azaz holnap a déli órákban fogják hivatalosan bejelenteni Brüsszelben. Ami eddig tudható a tervről, amiatt komolyan aggódhat Magyarország, mivel még az eddig kalkulálhatónál is nagyobb lehet a visszaesés a 2021 utáni EU-s pénzeinknél. Azóta egyébként be is jelentették a nagy tervet, aminek Magyarországot érintő részleteivel külön cikkben is foglalkoztunk.
Szerdán mutatja be a Covid19 miatt szinte teljesen lefagyott európai gazdaság újraindítására vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság. Az újjáépítési eszköz az EU-büdzsét használja majd ugródeszkának és hordozónak, és az EU történetében először közös adósságkibocsátással finanszíroznák. A négy „fukar” mellett az EU szegényebb közép- és kelet-európai tagjai sem lelkesednek az új modellért, amelynek nettó befizetői lehetnek és ami kivételből potenciálisan főszabállyá válhat a jövőben - írja öszefoglaló anyagában a Bruxinfo.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalatok támogatására szánt 57 milliárd forintos, valamint a kkv-kat támogató 21 milliárd forintos magyar programot.
Nem a közvetlen támogatások, hanem inkább az áttételes hatások, az exportpiacok stabilizálása miatt lehet előnyös Magyarországnak az az 500 milliárd eurós uniós koronavírusos helyreállítási alap, amelyet hétfőn vázolt fel a német-francia vezetés – állapítja meg pénteki rövid elemzésében a Morgan Stanley. Mi ugyanezt hangsúlyoztuk már keddi elemzésünkben, miszerint anyagilag akár még hátrányos is lehet számunkra az alap, mert a befizetési kötelezettségeket meghaladhatják az abból például Magyarországra érkező források, de a külpiacaink stabilizálódása miatt mégis fontos nekünk is az, amit az EU két legerősebb tagállamának vezetője írásba adott.
A költségvetési kérdésekben „fukarnak” számító négy uniós tagállam csak hiteleket adna vissza nem térítendő támogatások helyett a koronavírus miatti helyreállítási alapból, az Európai Bizottság pedig kevesli a történelmi jelentőségű német-francia tervben jelzett 500 milliárd eurót, így Angela Merkel és Emmanuel Macron két tűz közé került – rajzolódik ki az EUObserver szerda reggeli körképéből.
Határozott euróerősödést és az eurózóna periféria kötvényhozamok között jelentős olasz hozamcsökkenést váltott ki az a hétfő kora este bemutatott német-francia javaslat, amely egy 500 milliárd eurós uniós helyreállítási alapból jórészt vissza nem térítendő támogatásokat adna a koronavírus által leginkább sújtott uniós országoknak és régióknak. Az ilyen támogatások ugyanis nem növelnék tovább az egyébként is meredeken növekedő olasz és spanyol adósságrátát, miközben mélyreható reformokat is lehetne belőlük finanszírozni, ennek forrása pedig a németek és a franciák által határozottan felvállalt európai szolidaritás, közös kötvénykibocsátás lenne.
Az Európai Bizottság a jövő hónapban javaslatot tesz a koronavírus-járvány utáni európai uniós helyreállítási csomagra, amely magában foglal új befektetési, fizetőképesség-támogatási és egészségügyi programokat, valamint az unió új bevételeire vonatkozó javaslatokat is - jelentette ki Ursula von der Leyen, az EU javaslattevő és végrehajtó testületének elnöke szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Az Európai Bizottság a mai napon egy iránymutatásokat és ajánlásokat magában foglaló csomagot terjeszt elő, amely a tagállamokat hivatott segíteni abban, hogy a hónapok óta tartó lezárások után és a szükséges egészségügyi óvintézkedések tiszteletben tartása mellett fokozatosan feloldják az utazási korlátozásokat és lehetővé tegyék az idegenforgalmi vállalkozások számára az újrakezdést.
"A német alkotmánybíróság elhíresült múlt heti döntése főként azért fontos, ami mögötte van. Olyan közegben született, amiben EU-országok hatalmi és gazdasági érdekellentétei elegyednek ideológiai konfliktussal és az EU működtetését övező véleménykülönbségekkel. A hajdani közös piac még úgy volt zömében technokrata projekt, hogy a résztvevők politikailag homogénok voltak. A mai, eseménykövető Unió úgy válik egyre inkább politikaivá, hogy éppen politikailag megosztottabb, mint valaha. A karlsruhei döntés ennek valahol terméke is, befolyásolója is. Amit viszont helyesebb tágabb összefüggésben nézni" - vezeti fel hosszabb vélemény cikkét Fóris György EU-elemző, az ELTE "EU-válságok" kurzusvezetője, majd tágabb kontextusba helyezi az említett döntést. Az alábbiakban teljes terjedelmében közölt írás a szerző blogján és így a Portfolio bloggyűjtő oldalán is megjelent.
Bár továbbra is az elvi lehetőségek között szerepel, az Európai Bizottság inkább kötelezettségszegési eljáráson kívül próbál megegyezni a német kormánnyal a karlsruhei alkotmánybíróság ítélete után előállt helyzetről – írja a Bruxinfo saját információi alapján. A német elnök által vezetett Bizottság óvatos irányváltásának az lehet az egyik oka, hogy a szóban forgó ügyben sérülne az igazságszolgáltatás függetlenségének uniós alapelve, továbbá az, hogy az alkotmánybíróság döntésének megváltoztatására úgysincs lehetőség, „hiába” indítanának kötelezettségszegési eljárást az ország ellen. Az egyik kerülőút egyébként az lenne a direkt német-német összecsattanás helyett, ha az EKB indítana kötelezettségszegési eljárást, miután az általa működtetett eurórendszer egyik tagját (a Bundesbankot) kitiltják az eszközvásárlási programból a német alkotmánybírósági döntés miatt.
Szigorú szabályok vonatkoznak majd azokra a vállalatokra az Európai Unióban, amelyeknek a koronavírus-járvány negatív hatásai miatt állami mentőövre van szükségük, jelentette ki az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság arra kérte a schengeni övezet tagállamait, illetve a schengeni társult államokat, hogy további 30 nappal, június 15-ig hosszabbítsák meg az Európai Unióba irányuló, nem alapvető fontosságú utazásokra vonatkozó ideiglenes korlátozást - közölte az uniós bizottság pénteken.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
